EZ A KORMÁNY SENKIT NEM HAGY MAGÁRA

29 pontból áll az Orbán-kormány akcióterve

Minden segítséget meg fog adni a kormány az árvízi veszély elhárításához és az emberhez méltó élet feltételeinek újbóli megteremtéséhez – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben. Köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az árvízi védekezésben, pénzzel vagy energiával. Országosan több mint 23 ezer, Borsodban mintegy 18 ezer ember dolgozik a gátakon, az ország tizenegy megyéjében csaknem 3100 kilométeren tart a védekezés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 138 települést óvnak az ártól, s bár a folyók lassú apadásnak indultak, még mindig több mint 40 ezer embert veszélyeztetnek. A Tisza alsó szakaszán, Szolnok környékén már felkészültek a folyó áradására. A Duna Budapestnél már apad. Eddig 113 településről több mint ötezer embert kellett kitelepíteni, Borsodban négyezernél is többen kényszerültek elhagyni otthonukat. Huszonhat településen 93 épület dőlt már össze, közülük huszonhét Felsőzsolcán.

Orbán Viktor az edelényi gátszakadásnál

Nyolc megyében még mindig vészhelyzet van érvényben a folyók áradása miatt. Orbán Viktor miniszterelnök extra hétezer embert rendelt a Hernád mentére az árvíz elleni védekezésre a büntetés-végrehajtástól, a rendőrségtől és a katonaságtól. Az észak-magyarországi folyókon, megkezdődött a lassú apadás, négy település még megközelíthetetlen. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolcán közel ezer embert kellett kitelepíteni, mert a Sajó az egész várost elöntötte. A megye számos településén nincs ivóvíz, akadozik az áramszolgáltatás. Számos út járhatatlan, és sok vasútvonalon nincs vagy akadozik a közlekedés.

Felsőzsolcán huszonhét épület dölt már össze

AZ ORBÁN-KORMÁNY GAZDASÁGI AKCIÓTERVÉNEK

INTÉZKEDÉSE
 

Döntött a parlament a három csapásról

A parlament június 8-án számos, korábban beterjesztett jogszabálytervezetről hozott döntést. Megszületett a büntető törvénykönyv módosítása, amely tartalmazza a három csapásról szóló rendelkezést. Ennek értelmében a visszaeső erőszakos bűnözők a korábbinál szigorúbb szankciókra számíthatnak. Már nemcsak a holokauszt, hanem a kommunizmus bűneinek tagadása is büntetendő lesz. Döntés született az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását szabályozó törvényről is. A már idén ősszel alkalmazandó jogszabály rögzíti: lényegesen kevesebb helyi képviselő lesz, rövidül a kampányidőszak, és külsős alpolgármesterek is segíthetik a településvezetők munkáját. Kártérítés illeti meg a 2006. augusztus 20-i és október 23-i állami mulasztások és visszaélések áldozatait a Ház döntése szerint. Szintén elfogadták azt a kereszténydemokrata előterjesztést, amely alapján az egyházi iskolák finanszírozása helyreáll, és a jövőben nem szenvednek hátrányos megkülönböztetést az állami intézményekkel szemben.
29 pontból áll az Orbán-kormány akcióterve: radikálisan csökkenő adók, családi adózás, banki különadó, erős spórolás a közszférában, valamint kisebb bürokrácia és védelem a devizahiteleseknek – egyebek között ezeket a lépéseket tartalmazza az akcióterv, amelyet Orbán Viktor mutatott be június 8-án a parla-mentnek. A miniszterelnök meghirdette a kölcsönös felelősségvállalás programját is, amely szociális biztonságot nyújt az elesetteknek, valamint bevonja a lakosságot és a vállalkozásokat a gazdaság talpra állításának feladatába. A költségvetési egyensúlyra ügyelő intézkedések teljesen átformálják az adórendszert. Az Orbán-kormány egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót vezet be, és döntött az egykulcsos családi adózásról is. A cégek nyeresége után fizetendő adó a jelenlegi 19 százalék helyett 10 százalék lesz azoknál a társaságoknál, amelyek nyeresége nem éri el az 500 millió forintot. Tehercsökkenést eredményez az is, hogy a kis- és középvállalkozások adói közül tízféle adónemet eltörölnek. Az uniós pénzeket úgy csoportosítják át, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokhoz több forrás juthasson el. Orbán Viktor az idei költségvetésben megjelölt 13 milliárd helyett 200 milliárd forintos bevételt vár a bankoktól, biztosítóktól és lízingcégektől banki különadó formájában. Az egész közszférára, sőt még a Magyar Nemzeti Bankra is érvényes lesz a havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafon.