|
Vissza kell adni az embereknek azt a hitet, hogy van értelme újrakezdeni és felépíteni az országot – jelentette ki Kövér László, a VII. kerület kampányát segítő aktivisták előtt, miután a várost járva személyesen találkozott a helyi lakosokkal. A Fidesz választmányi elnöke hangsúlyozta, ehhez teljesíteni kell az első lépést jelentő vasárnapi országgyűlési választás második fordulóját. A politikus szerint az a cél, hogy a támogatás növekedjen, ne csak kitartson. Úgy látja, bár kétharmados győzelem nélkül is képesek talpra állítani az országot, a következő négy év sikere a támogatottság mértékétől függ.
Emlékeztetett arra, kétharmados győzelem szükséges a választójogi törvény megváltoztatásához, a kisebb parlament kialakításához, az önkormányzati rendszer egyszerűsítéséhez, a médiatörvény átalakításához és a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosításához.
Ezért a győzelem aránya jelentősen befolyásolja a következő kormány mozgásterét. Kitért arra is, érdemes áttekinteni a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi, valamint a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényt. Rónaszékiné Keresztes Ildikó, a VII. kerület fideszes országgyűlésiképviselő-jelöltje jelentős eredménynek nevezte a párt első fordulóban elért 46 százalékos erzsébetvárosi győzelmét, hiszen, mint fogalmazott: az emberek tudatában az a berögzültség élt, hogy ez a kerület csak egy bizonyos oldalhoz tartozhat. Arra kérte segítőit, hogy „kéz a kézben” küzdjenek vele a hátralévő napokban, hisz a végső győzelem egész Magyarország, benne Erzsébetváros számára nagy fel-lendülést hozhat.
Mizsei Bernadett MN
|
|
Egymás után fáradnak az ügyészek elé a szocialista miniszterelnökök a sukorói ügy miatt. Gyurcsány Ferenc a Zuchlag-ügy után, rövid időn belül, immár a második korrupciógyanús büntetőeljárásban is kénytelen volt tanúként megjelenni a vádhatóság előtt.
Már a 2008. májusi parlamenti találkozó előtt ismert volt a befektetői igény a sukorói telekre – vallotta ügyészeknek a sukorói ingatlancserével kapcsolatban Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, aki a teljes vallomását nyilvánosságra hozta. Az ügyben március 11-én tanúként Bajnai Gordon miniszterelnököt is kihallgatták.
A sukoróiként elhíresült ügy 2008 végén pattant ki, azután, hogy az állam egy 70 hektáros, a Velencei-tó partján fekvő területet elcserélt Joav Blum magyar–izraeli állampolgárságú magánszeméllyel, aki két gyümölcsösként nyilvántartott területét ajánlotta fel cserébe. A feltűnő értékaránytalanságon kívül akkor más gyanús körülményekre is felhívták a figyelmet. Azóta – az ügyészségi vizsgálaton túl – Joav Blummal szemben folyamatban van egy polgári peres és egy büntetőjogi eljárás is. Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő egyik utolsó határozataként nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette a King’s City fantázianévre keresztelt kaszinó építésének tervét. Az ügyészség főként a 2008. május 26-án a parlament Nándorfehérvári Termében lezajlott megbeszéléssel kapcsolatban faggatta a volt kormányfőt.
Ezen a megbeszélésen Bajnain és Gyurcsányon kívül részt vett még Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója is, a befektetők részéről pedig Ronald S. Lauder, az Estée Lauder Group igazgatója, médiamágnás, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Fred H. Langhammer, az Estée Lauder Group korábbi vezérigazgatója, a Walt Disney Company igazgatósági tagja, Itzhak Fisher befektető, Joav Blum, a Zsidó Világkongresszus alelnöke, és az előző rendszerben vallatótisztként dolgozó Bárd Károly ügyvéd.
Gyurcsány Ferenc vallomásából kiderül: a volt kormányfő nem emlékszik rá, hogy az ominózus parlamenti megbeszélésen elhangozottak-e az érintett helységek nevei, tehát az, hogy a befektető a Velencei-tó partján fekvő területet szeretné megkapni. A volt kormányfő vallomása szerint csak Ronald Laudert (a médiamágnás vélhetően a befektető csoport vezetője volt – a szerk.) és Bárd Károlyt ismerte korábbról. Elmondása szerint Joav Blumra már nem is emlékezett. Az ügyésznek adott válaszában Gyurcsány arról is vallott, hogy tudomása szerint a találkozó célja az volt, hogy „kifejezze a magyar állam készségét, hogy egy kölcsönösen előnyös, értékarányos, jogszerű cserében részt vegyen”. Ez egyébként az ügyészség eddigi vizsgálódásai szerint nem sikerült, hiszen a kirendelt független értékbecslő szerint az üzletember által felajánlott gyümölcsösöket 700 millió forinttal túlértékelték, vagyis minimum ennyit veszített az állam az elvileg kölcsönösen előnyös ügyleten.
|
|
Lengyelország elbúcsúzott elnökétől
Az elnöki pár utolsó útja Krakkóban. A tragédia Oroszországgal is megbékélést hozhat
FOTÓ: AFP/JANEK SKARZYNSKI
Százötvenezer ember vett részt a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski és felesége gyászszertartásán. Stanislaw Dziwisz érsek a gyászmisén idézte a néhai elnök gondolatait: „Lengyelország értékeli azokat a törekvéseket, amelyeket Oroszország tett az elmúlt tíz évben. Ezen az úton kell továbbhaladnunk.” Magyarországot Sólyom László államfő, Bajnai Gordon miniszterelnök, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Martonyi János volt külügyminiszter képviselte.
Végső búcsút vettek vasárnap Krakkóban Lech Kaczynski lengyel államfőtől és feleségétől. A tragédia egységbe kovácsolta a lengyeleket, de a sokkon még mindig nincsenek túl. A baleset túlzás nélkül megrázta az egész világot, Magyarországon szombaton nemzeti gyásznap volt. Az elnöki pár és további 94 ember április 10-én vesztette életét az oroszországi Szmolenszk közelében. Bár repülőgépek nem szállhattak fel, légiriadót fújtak vasárnap délután kettőkor Krakkóban. A sziréna a gyászszertartás kezdetét jelezte, amelyen Lech Kaczynskira, feleségére, Mariara, s a tragédia többi halottjára emlékeztek. Az elnöki pár koporsóit vasárnap reggel ravatalozták fel Krakkóban, előtte Varsóban búcsúzhatott az áldozatoktól a lengyel nép.
A hamufelhő okozta légtér zárlatok miatt sok külföldi vezető, akik korábban már jelezték részvételi szándékukat nem tudott eljutni a krakkói gyászszertartásra.
|
|
|
Reding: ezentúl minden másként lesz, mint eddig
Új időszámítás az EU-ban a
polgárok jogainak védelméért
Nagy napra ébredt április 19-én az Európai Unió. Az Európai Bizottság, az unió „kormánya” a következő öt évben kiemelt fontosságúnak tekinti, hogy tényleges, ütemtervhez kötött lépésekben hozzon létre egy olyan hálót, amely nem engedi a „földre esni” az áldozatokat, és a 27 tagállam mindegyikére kiterjedően, fél milliárd uniós polgárnak megteremtse a jogérvényesülést és a jogbiztonságot. Ennek alkalmával a teendőkről és a szándékokról beszélt Viviane Reding, az unió igazságügyért és alapvető jogokért felelős luxemburgi biztosa.
- Ha, mint hangsúlyozzák az EU biztonsága elleni egyik legnagyobb veszély a terrorizmus, mikor hozzák létre az unió terroristák pénzmozgásának nyomkövető programját, ami biztosítaná, hogy ne csak az unió adjon át személyes banki adatokat az Egyesült Államoknak, de legyen egy olyan intézmény, amely kölcsönösségi alapon ilyen adatokat fogadna Washingtontól?
- Mint tudja, az uniós kormányok és az amerikaiak megállapodást kötöttek, amit az Európai Parlament (EP) kétharmados többséggel elvetett azért, mert ez a megállapodás nem vette figyelembe az uniós polgárok jogait az adatvédelemre. A kormányok ezért felkérték az Európai Bizottságot, hogy fogjon munkához, és az EP igényeinek szellemében tárgyaljon az Egyesült Államokkal. Cecilia Malmström, belügyekért felelős biztos kollégámmal elkezdtük a tárgyalásokat az amerikai féllel Madridban, és a SWIFT-megállapodás tető alá hozása érdekében az Európai Tanács (ET) asztalára (Folytatás a 7.oldalon)
|
|
Facebook
