Magyar Élet Archivum . Vol. 62. 10. LXII. Évfolyam 10. szám - 2009 március 15. szombat
1848. MÁRCIUS 15.
|
|

Az 1848–49-es forradalom és szabadság-harc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Orosz-ország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.
|
|


|
|
|
|
|
MEGFÉKEZNI A CSÁNGÓK ASSZIMILÁCIÓJÁT
|
|

Balra a képen Csángó asszony Klézsén.
A moldvai csángók ellen több évszázadon keresztül zajló asszimiláció hatásai mellett a román hatóságok és a katolikus egyház sorozatos gáncsoskodásával kénytelenek felvenni a harcot a közösség nyelvének, kultúrájának ápolását célzó magyarországi és erdélyi szervezetek. Az anyanyelvi oktatási program kiterjesztése mellett sokan a csángó vidék gazdasági fellendítését célzó stratégiát szorgalmaznak. Néprajzkutatók és történészek szerint minden eddiginél hatékonyabb intézkedéseket, átfogó cselekvési programot igényelnek a Romániában élő csángók megmaradását célzó törekvések. A konkrét lépések már csak azért sem tűrnek halasztást, mivel a moldvai katolikusok a kommunizmus bukása után húsz évvel sem tanulhatnak anyanyelvükön hivatalos körülmények között Romániában, ugyanakkor a magyar nyelvű templomi misézést is megtagadják tőlük. Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, a közösség kiváló ismerője szerint a Románia keleti tartományának több megyéjében élő csángó magyarokat csak az államilag támogatott magyar oktatás biztosítása és a magyar misék engedélyezése mentheti meg a teljes beolvadástól. Látványos előrelépésre azonban egyelőre semmi (Folytatás az 5.oldalon)
|
|