Orbán Viktor: Közel az áttörés

A magyar kormányfő Barrosóval tárgyalt

„Nagyon közel kerültünk az áttöréshez" – foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök április 24-én, kedden Brüsszelben a José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélést. A bizottság a Magyarországgal kapcsolatos döntést lapzártánk után szerdán hozza meg.


Orbán Viktor miniszterelnök szerint lényegében elhárultak az akadályok a valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások elől  FOTÓ: AFP/GEORGES GOBET

Informális beszélgetést tartottam José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, hangsúlyozta kétszer is a miniszterelnök, amikor a magyar sajtót tájékoztatta keddi találkozójáról a uniót „kormányzó” Európai Bizottság fejével. Orbán Viktor elmondta, az Európai Bizottság (EB) kollégiuma szerdán dönt azon kérdésekről, amelyek Magyarországgal függenek össze. Azt is elmondta, hogy egyes kérdésekben, amelyekben a kormány és Brüsszel nem tud megegyezni, az EB az uniós bírósághoz fordulhat.
A miniszterelnök igen derűlátóan beszélt a találkozóról és közölte, lényegében elhárultak az akadályok a washingtoni Nemzetközi Valutaalappal (IM-F) folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. Kijelentette, hogy karnyújtásnyira kerültek az „áttöréshez”, ami „napok, de legfeljebb hetek kérdése”.
Mérleget vonva az év eleje óta megoldott kérdések és a még megoldásra váró kérdések között, kijelentette, hogy az előbbiek száma jóval felülmúlja az utóbbiakét. Orbán Viktor biztosította Barrosót, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét semmi nem veszélyezteti. A miniszterelnök arról is tájékoztatta a bizottság elnökét, hogy „gyorsan és egészében” végrehajtják a Velence Bizottság által javasolt és a kormány által elfogadott lépéseket. A Magyar Nemzeti Bank ügyében arról beszélt a bizottsági elnöknek, hogy kormánya gyorsan megteszi a már megküldött megoldási javaslatoknak megfelelő intézkedéseket és a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankkal folytatja a jó előrehaladást mutató konzultációt. Abban a kormány nem tud engedni, mondta, hogy az MNB vezetői ne tegyék le a magyar alkotmányra az esküt, vagy hogy a bank elnöke fizetésében kivételt tegyen, mert ez a társadalmi igazságosságba ütközik.
Az adatvédelmi hivatallal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos kérdések többsége, mondta Orbán Viktor, sikeresen lezárult.
Arra a kérdésre, hogy benyomása szerint Barroso bizottsági elnök ugyanolyan optimistán kelt-e fel kettejük megbeszéléséből, mint ő. Orbán Viktor azt felelte: „a bizottság elnöke – aki kiváló diplomata - fiatalos, friss és optimista benyomást keltett, de ebből ne vonjunk le semmilyen következtetést.”
Az Európai Bizottság a maga részéről igen rövid közleményt adott ki a megbeszélésről, amelyek középpontjában – olvasható a közleményben – a bizottság által megindított és folyamatban lévő kötelezettszegési eljárások álltak. Megvitatták a Magyarország számára adandó „lehetséges” elővigyázatossági pénzügyi segítség kérdését is.
„Barroso elnök üdvözölte Orbán azon elkötelezettségét, hogy a magyar hatóságok haladék nélkül és teljes mértékben a gyakorlatba ültessék a központi bank függetlenségét szavatoló intézkedéseket”, áll a közleményben. A bizottsági közlemény szintén elismeréssel szólt arról, hogy a miniszterelnök a többi, befejezetlen ügyben is elkötelezett, nevezetesen az igazságügyi reform, az adatvédelmi hatóság és a bírák nyugdíjkorhatárának ügyében. Ami azt mutatja, az álláspontok nem mindenben közeledtek egymáshoz. Az Európai Unióban megoszlanak a vélemények arról, hogy elsimulnak-e a viták haragos hullámai. Már többen hangoztatták ezt a véleményüket, de voltak – beleértve befolyásos napilapokat is -, akik az ellenkezőjét jósolták.
Orbán Viktor délután találkozott még Herman Van Rompuy-jel, az EU elnökével is, de az ott elhangzottakról nem tájékoztatták a sajtót. 

Lovas István MN

KÖVÉR EMLÉKEZTET. „Nem úgy indultunk neki a ciklusnak, hogy mi tengelyt akasztunk a fél világgal.
[…] Bátrak vagyunk, de nem vakmerők, szerettünk volna ennél olcsóbban megúszni bizonyos szükségszerű politikai döntéseket” – mondta az államfői jogokat gyakorló házelnök kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos diákkörének rendezvényén.
A politikus felidézte: 2010-ben kormányra kerülve megpróbáltak olyan gazdaságpolitikai stratégiát követni, amelynek az lett volna a javasolt kiindulópontja, hogy miután az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „cinkos volt abban, hogy az előttünk lévő kormányok meghamisították Magyarország gazdasági adatait, nyissunk új lapot. Csakhogy erre azt mondták: azt nem lehet” – fejtette ki Kövér László. (MTI)

Kanada nem bír az álmenekültek tömegével

Hazánk is felkerülhet a „biztonságos” államok listájára

Beismerte a kanadai menekült- és állampolgárság-ügyi miniszter, hogy a kanadai kormány nem tud mit kezdeni a hamis indokokkal menekültstátusért folyamodó cigányokkal. Jason Kenney szerint a bevándorlási rendszer megszigorításáról szóló törvény már idén ősszel érvénybe léphet. Hazánk várhatóan felkerül a „biztonságos” országok listájára.
Kudarcot vallott a kanadai kormány abban, hogy megállítsa a cigány álmenekültek áradatát és megakadályozza az ország szociális rendszerének kizsákmányolását – ismerte be a minap Jason Kenney menekült- és állampolgárságügyi miniszter a National Post torontói napilapnak. A politikus a bevándorlási és menekültügyi hivatal adatait idézve arról számolt be, hogy csupán a magyar állampolgárok havonta átlagosan négyszáz kérelmet nyújtanak be, s a kérelmezők többsége cigány. Mint arról korábban beszámoltunk, az elmúlt két évben hazánk állampolgárai folyamodtak a leggyakrabban menekültstátusért Kanadában. Tavaly összesen 4423-an jelezték igényüket, s októberben megdőlt a rekord, amikor egyetlen nap alatt 91-en kértek védett (Folytatás a 9.oldalon)

Szigetvár a leghősiesebb város

Megkapta a leghősiesebb város címet igazoló okiratot szombaton Szigetvár. A díszes dokumentumot Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át Kolovics János fideszes polgármesternek. A házelnök Szigetvár központjában, több száz ember előtt mondott beszédében hangsúlyozta, „fel kell emelni” az olyan történelmi pillanatokat, amikor a hit, a becsület, az egymásnak tett eskü az életnél is fontosabb, és azokat példaként kell állítani az emberek elé, mert a nemzet sorsa szempontjából is sok minden múlik azon, hogy mennyire tudunk a saját önérzetünkre, hitünkre, a saját hűségünkre támaszkodni. (MTI) FOTÓ: MTI/ KÁLMÁNDY FERENC

Magyar diákok nemzetközi sikere

Több dobogós helyezést szereztünk a hollandiai természettudományi versenyen

Két második és két harmadik helyet szereztek a magyar diákok Nijmegenben

Ötből négy magyar ért el dobogós helyezést az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciáján Hollandiában. A napokban lezárult versenyen 24 ország 203 középiskolása szállt ringbe, hogy lenyűgözze tudásával a nemzetközi zsűrit. Figyelemre méltó eredménnyel, két bronz- és két ezüstéremmel tértek haza a magyar fiatalok az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciájáról (ICYS, International Conference of Young Scientists). Az április 16–23. között a hollandiai Nijme-genben megrendezett nemzetközi megméretésen 24 ország 203 középiskolás diákja vetette össze a tudását matematika, fizika, informatika és környezettudomány területén. Az egyéni versenyzőknek saját kísérleti munkájukat kellett bemutatniuk egy negyedórás, angol nyelvű előadásban, majd kutatásaikról kérdéseket tett fel nekik a nemzetközi szakemberekből álló zsűri. Hazánkat a bizottság három tagja és öt diák képviselte. Teljesítményével Vámi Tamás Álmos alkalmazott fizika kategóriában nyerte el a második helyet. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulóját nemrég a 2012-es év Természettudományos Felfedezettjének ismerte el a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának diákja, Bényei Éva Bernadett kémiai kategóriában nyert ezüstérmet az élelmiszerekben található színezékek káros hatásáról, valamint az édességekben előforduló antioxidáns anyagokról szóló előadásával.Galgóczi Gábor (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium) Exoszoláris bolygókat tartalmazó rendszerek vizsgálata fedési módszerrel című prezentációjával, Szücs Botond pedig egy házilagos körülmények között előállított eszközzel, a radioaktív sugárzást láthatóvá tevő ködkamrájával nyert harmadik helyezést. A dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium tizenegyedik évfolyamos diákja elmondta, már kiskora óta foglalkoztatja a fizika, és a verseny megerősítette benne a tudomány iránti elköteleződését. Elmondta, hogy egyelőre még nem határozta el, merre folytassa tanulmányait.